A magyar motívumok nemcsak most kezdtek divatba jönni...
...hanem már a '30-as években is.
Ahogy "Retro ruhastílusok" cikkünkben is írtuk, a divat ciklusonként vissza-visszatér önmagához, egy egy divatirányzathoz. Így tulajdonképpen csak idő kérdése volt, hogy mikor fedezi fel magának újra a divatvilág a magyar motívumokkal díszített ruhákat.
A Magyar Ruhamozgalom Országos Bizottsága kampányt indított, hogy a békediktátumokat követően kissé identitásvesztett nép újra felfedezze gyökereit. Így sorra öltöztették a kor híres színésznőit (például Tolnay Klárit, Turay Idát, Simor Erzsit) népies stílusú ruhákba a filmekben és a magazinok oldalain.
Azonban nem úgy kell elképzelni, hogy ez egy uniformizált öltözködési stílus lett volna, sőt! Még a városi és falusi népi stílus között is meg lehetett figyelni a különbséget, és az osztályok között is. A cselédek, béresek és a falusi emberek között sokkal inkább a jellegzetes népi viselet volt jellemző.
Nők esetében ilyen volt például a rokolya és a vállkendő, férfiaknál pedig a paraszting vagy a dolmány.
Később a magyaros ruha viselete valóságos mozgalommá vált, ennek a törekvésnek volt az egyik vezéralakja a Pántlika divatszalon tulajdonosa is, Zsindelyné Tüdős Klára. Ahol csak lehetett, népszerűsítette a magyaros ruhákat, legyen szó divatbemutatóról, operaházi előadásról vagy filmjelmezekről.
Aztán, ahogy a legtöbb divat, úgy ez is lecsengett; a 40-es évek elejétől kezdve már egyre kevesebben viseltek népi ruhát. Ez a viselet aztán a II. világháború után teljesen kikopott.
A magyaros ruha minták típusai
Alapvetően a dunántúli, felföldi, valamint az alföldi, és az erdélyi tájegységből származó ruha motívumokat különböztetjük meg.
Ahogy feljebb is írtuk, az egyik leghíresebb természetesen a matyó hímzés, amiről még az is hallott, akit egyébként sem a divat, sem a népviselet nem érdekel. Azonban ezen kívül is több, izgalmas díszítésű népi ruha létezik. Kezdjük azonban a sort a legismertebbel.
Matyó hímzés
A matyó hímzés az alföldi tájegység jellegzetes viselete, azon belül is Matyóföldre volt jellemző. Maga a hímzés egy rendkívül rendkívül gazdag, mintegy 200 éves múltra tekint vissza.
A hagyományos viseletben csak piros, fekete, zöld, sárga és kék színek díszítették a virágos, népi motívumokat, de később már lilát is használtak.
Fontos azonban tudni, hogy minden színnek megvolt a maga jelentése. A fekete a föld, az élet sarjadásának színe, a piros az örömé, a sárga a nyáré, a kék azonban a bánaté és az elmúlásé, amely minden élet velejárója. Érdekes módon, egy szomorú időszakot, az első világháborút követően, a színpalettán megjelent a zöld is, mint a bánat színe.
A legismertebb, hímzésben is használt motívumok a virágokból, a természetből, és a falusi életből eredeztethetők. Például a különböző rózsák (matyórózsa, szívrózsa, cserfarózsa), a cipő, a madár-és macskafarkak, a tulipános levelek, illetve a bimbók.
Az öltési technikát tekintve a matyó hímzés kétféle öltéssel készül: lapos-, illetve szárazöltéssel.
Felhasználási módja egyébként sokféle lehet: a hímzéseket használják kendőkön, férfi ingeken, asztalterítőkön, kötényeken is.
Kalocsai népviselet
A kalocsai ruhák fénykorukat a két világháború közötti, 30-as években élték.
Kezdetben szinte csak vörös kék és fekete fonalat használtak, azonban a XX. század első felétől már nemcsak a több, különböző szín, de az egyedi, kalocsai hímzésre jellemző színek és motívumok is megjelentek.
Ilyen például a tulipiros, a borszín, a libazöld, a vadgalamb- vagy a bársonykék. Alapjaiban hat fő színt használnak, két árnyalatban a következő párosítással:
pirost a bordóval,
citromsárgát a narancssárgával,
rózsaszínt egy, valamilyen sötétebb árnyalattal,
a kéket, a zöldet és a lilát pedig szintén azok sötétebb árnyalatával.
A motívumokra jellemző, hogy a természetből, a mezőn és a kertekben található növényekből, virágokból inspirálódnak. Például harangvirág, ibolya, búza, pipacs, nefelejcs, orgona, rózsa, gyöngyvirág, tulipán satöbbi.
Az öltést tekintve lapos-és szárazöltést használnak, azonban gyakori a huroköltés és a riseliő technika is.
Alkalmazásukat tekintve lehetnek ágyruhák, asztalneműk, zsebkendők, fejkendők, de díszíthetik a blúzok ingvállait valamint a kötényeket és a férfiingek ujjait, nyakrészét is.
Rábaközi motívumok
A rábaközi hímzés a dunántúli tájegységhez tartozó stílusok közé tartozik. A többi mintához hasonlóan itt is leginkább a természeti motívumokat kedvelték, például a szegfűt, a gránátalmát, a virgátőket, illetve főképp a madarakat és a ruhák, ágyneműk, párnák szélein végighúzódó indákat.
Ami azonban kiemeli a többi közül, az a szimmetrikusság.
Színei leginkább a fakó rózsaszínből, a kékből, a bordóból, illetve a pirosból állnak, hagyományosan pedig a az abroszt, a párnavégeket, a függönyöket és a falvédőket díszítik vele.
Amennyiben kedveled a hagyományőrző mintákat, tekintsd meg a webshopunkat is, ahol a magyaros pamutvásznunk most akciósan megrendelhető!
Felhasznált források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Maty%C3%B3_h%C3%ADmz%C3%A9s
https://www.gyoriszalon.hu/news/14243/66/Viseletb%C5%91l-divatot-csin%C3%A1lni
http://netfolk.blog.hu/2015/05/28/rabakozi
