Avassam, ne avassam?

Avassam, ne avassam?

Ekker Kata
Ekker Kata
2017.12.16 15:11
Avassam, ne avassam?

Talán a leggyakrabban elhangzó kérdés üzletünkben, hogy kell-e avatni a megvásárolt textíliát. A válasz nem egyértelmű, sok mindent igen, másokat nem. Lássuk hát...

 

 

Mindenek előtt érdemes tisztázni, hogy mi is az avatás egy textília életében. A természetes szálakból szőtt vagy kötött-hurkolt anyagok hő hatására zsugorodnak, vagyis mosáskor összemennek. Ezt megelőzendő szükséges ezeknek az anyagoknak a szabás előtti avatása. Ez nem mosógépben történő mosószeres mosást jelent, hanem a majdani mosási hőmérsékletnél magasabb hőfokú vízben történő áztatást. Legegyszerűbb ha fogunk egy lavórt és olyan forró vizet teszünk bele, mit a kezünk már nem bír el, majd ebbe nyomkodjuk bele egy fakanál segítségével az avatni kívánt ruhaanyagunkat, úgy, hogy a forró víz mindenhol jól átjárja. Ebben a vízben hagyjuk kihűlni. Az így kezelt textília a későbbiekben már biztosan nem fog összemenni. A zsugorodás mértékét a természetes anyag tartalom határozza meg. Minél nagyobb százalékban tartalmaz a textil természetes szálat, annál nagyobb százalékban fog összemenni. Egy 100%-ban pamut tartalmú anyagnál ez akár 10% is lehet. Anyaghányad számításakor ezt mindenképpen vegyük figyelembe. Néhány anyagféleség, amit - hacsak a gyártó ellenkező kezelési utasítást nem ad - mindenképpen avatni kell: ilyen például a pamutvászon, karton, flokon, flanel, frottír, kordbársony, lenvászon, farmer anyagok, pamutszatén, düsessz, düftin, angin, damaszt, puplin, batiszt, pamut krepp, molino.

FIGYELEM!  A gyapjúszövet avatása a gőzölés, melyet mindig vizes ruhán keresztül, fonák oldalról végzünk, még akkor is, ha a világ legszuperebb teflontalpas vasalójával rendelkezünk!!!

A szintetikus szálból készült, vagy elasztikus anyagok avatása nem szükséges, egyes esetekben kimondottan káros!